Fő célja a csakrák megtalálása és aktiválása; így próbálja életre kelteni a kundalinit (a szunnyadó szellemi energiát). ^[1] A Hatha-jóga a testen való uralom Jógája. A fő jógairányzatokkal szemben nem a megszabadulást és az üdvösséget célozza, hanem a testi egészséget és tökéletességet, ahol valaki a fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van.

Ez a jóga a testen keresztül akarja a pránát uralmának alávetni, s ez nagyon is kézenfekvő módszer, hiszen testben élünk és testünk ezer nyűggel akadályoz bennünket a szellemi összpontosításban, amíg alá nem tudjuk vetni akaratunknak. A Hatha-Jóga egy gyakorlatias módszer és ott kezdi az önfegyelmezést, ahol csakugyan el kell kezdeni: a testünknél, fizikai alkatunk megrendszabályozásánál.

A lélegzésszabályozással, a prána irányításával (pránájáma) együtt jár, tőle elválaszthatatlan a megfelelő testtartás, az úgynevezett ászana. „Ászana” szó szerint ülésmódot jelent. Az ülésmódokhoz tartozó testtartásokat mudráknak nevezik, de a mudrát rendesen az ülésmóddal együtt szokták általában ászanának mondani. Rendkívül sok különböző ülésmód és testtartás ismeretes és mindegyiknek megvan a maga értelme és célja. A Hatha-Jóga igen jól kidolgozott rendszer. A test tökéletes ismeretén alapszik, bár ez az ismeret egészen más gyökerekből nőtt ki, mint a Nyugat anatómiai ismerete. Nemcsak a sűrűtest részeit, szerveit, vezetékhálózatait és szervi erőközpontjait veszi figyelembe, hanem azt is, hogy azok csupán sűrűanyagú közvetítői, eszközei a szellemnek. Amikor a testet edzi, fegyelmezi és rendkívüli mértékben fejleszti, ezt nem öncélú módon teszi, csak azért, hogy a test erős, hajlékony, ügyes és mindenféle feladat elvégzésére kiválóan alkalmas legyen, hanem azért, hogy a test minden külső és belső részén tudatosan uralkodva, legyőzze a test okozta gátlásokat és korlátozásokat, s így szellemi, magasabb rendű célok szolgálatába állíthassa az erőket. A Hatha-Jóga közvetett végcélja is szellemi